Kiemelt írók a könyvesboltban

Népszerű, több könyvet írt, vagy csak ismert írók, könyv szerzők a könyvesboltunkban.

WRITERS: 44

Rosie Banks

Liss Nortonként született Anglia, Chichester, West Sussex. Saját neven és különféle álnevek alatt ír, köztük Rosie Banks, Jack Dillon, Jenny Dale, Lily Small és Ben M. Baglio. Megjelent az Orchard, a Stripes, a Puffin, a Macmillan, az Oxford University Press és a Wayland. Gyerekeknek színdarabokat és zenéket ír előadásra. Az egyiket közzéteszik, a többit iskolák vagy ifjúsági drámacsoportok adják elő. Gyerekekverseket is ír. Minden korosztályú gyermekek számára ír, de az utóbbi időben inkább az 5-7 éves gyermekek könyveire koncentrált.

Fabian Lenk

Fabian Lenk (Salzgitter, 1963. augusztus 4. –) német író. Az Idődetektívek című gyermekkönyv-sorozat alkotója. 1963-ban született Salzgitterben. Münchenben járt egyetemre, utána újságíróként dolgozott számos magazinnál és napilapnál. 1996-tól felnőtteknek írt bűnügyi regényeivel jelentkezett, eddig összesen hat kötete jelent meg. 1999-ben a Syker Kurier főszerkesztője lett. A népszerű író feleségével és fiával jelenleg Brémában él. Az Idődetektívek német ifjúsági krimisorozat, szerzője Fabian Lenk gyermekkönyvíró. Három jó barátról szól, akik visszamennek az időben, hogy rejtélyeket oldjanak meg. A gyerekek utazásai sosem veszélytelenek, de a barátok elszánják magukat mindenre. Németül 41 kötete jelent meg, ebből 2020-ig 26-ot adtak ki magyarul. Ford. Sárossi Bogáta (Scolar kiadó, Bp., 2009–2020).

Marék Veronika

1937. december 19-én született, Budapesten. Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Könyvei megjelentek német, román, lengyel, szerb, angol, spanyol, japán és koreai nyelven is. „A mese az van, valahol a levegőben, csak el kell kapnom a csücskét és húzni lefelé, s ha már megvan, akkor le kell írnom” – mondta Marék Veronika egy interjúban. És valóban ezt a könnyedséget érezhetjük meséit olvasván. Sok generáció nőtt már fel Marék Veronika meséin, figuráin – Boribon, Annpanni, Kippkopp és Tipptopp, a Csúnya kislány, Laci és az oroszlán vagy éppen a Kockásfülű nyúl – akár felnőttek vagyunk, akár gyerekek – a legközelebbi, legbensőségesebb ismerőseink.

Frank Júlia

Frank Júlia 1946. február 15-én született, gasztro-újságíró és szakácskönyvíró. Feltehetően nincsen olyan magyar háztartás, ahol ne lenne legalább egy Frank Júlia által írt szakácskönyv, mostanáig 129 szakácskönyvet írt, melyek sikeréről mindent elárul a tény, hogy négy és fél millió darabot adtak el belőlük az elmúlt évtizedek során. 18 éves korában kezdett el főzni, első étele pedig nem más volt, mint a kelkáposzta-főzelék, amit akkor még Horváth Júlia szakácskönyve alapján készített el.

Lackfi János

Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára. Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható. Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886–87-ben Istvándiban, majd 1887–90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. 1900 októberében Budapestre költözött, a Nádor utca 15-ben bérelt egyetlen szobát. A fővárosban jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczi Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. Első írása, amely nyomtatásban megjelent, Egy sir című verse volt, ezt a Budapesti Napló 1901. október 26-i, 295. száma közölte. 1903-ban Budapestre költözött, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot – Négyesy professzor stílusgyakorlatain – Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is.

Csukás István

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűsnek készült. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.

Tea Stilton

Elisabetta Dami (született 1958-ban) egy olasz gyerekkönyv író, aki kitalálta és megalkotta az ismert Geronimo Stilton könysorozatot. Tizenhárom éves korában kezdett apja kiadójában a családi vállalkozásban korrektorként dolgozni, tizenkilenc éves korában pedig elkészítette első novelláit. A Tea Stilton egy gyerekkönyv-sorozat, amelyet az olasz írónő, Elisabetta Dami talált ki és írt. Olaszországban az Edizioni Piemme jelenteti meg a könyveket. Különlegességként megemlítendő, hogy a könyveken a főszereplő neve van feltüntetve íróként, Elisabetta helyett. A könyvsorozat a címadó főszereplő egérről, Tea Stiltonról szól aki Geronimo Stilton húga, családjával együtt él a kitalált Egérvárosban. 2009-től jelennek meg önálló történetei.

Geronimo Stilton

Elisabetta Dami (született 1958-ban) egy olasz gyerekkönyv író, aki kitalálta és megalkotta az ismert Geronimo Stilton könysorozatot. Tizenhárom éves korában kezdett apja kiadójában a családi vállalkozásban korrektorként dolgozni, tizenkilenc éves korában pedig elkészítette első novelláit. A Geronimo Stilton egy gyerekkönyv-sorozat, amelyet az olasz írónő, Elisabetta Dami talált ki és írt. Olaszországban az Edizioni Piemme jelenteti meg a könyveket. Különlegességként megemlítendő, hogy a könyveken a főszereplő neve van feltüntetve íróként, Elisabetta helyett. A könyvsorozat a címadó főszereplő egérről, Geronimo Stiltonról szól aki családjával együtt él a kitalált Egérvárosban. Geronimo Stilton tehát hatalmas és váratlan sikert jelentett az olasz írónőnek, több mint 400 cím jelent már meg, több mint 40 nyelvre lefordítva, és több mint 100 millió eladott példányszámban világszerte, nem beszélve a rajzfilmekről!

Daisy Meadows

Daisy Meadows egy brit írónő, aki a Rainbow Magic gyermek-fantasztikus sorozat írójaként lett ismert. A sorozat nyomon követi Kirsty Tate és Rachel Walker életét és varázslatos kalandjaikat a tündér barátaikkal. Daisy Meadows szivárvány varázslatos könyvei voltak a legjobban kölcsönzött gyermekkönyvek az Egyesült Királyság könyvtáraiban , és ezeknek a könyvtáraknak a második és legjobban kölcsönözött könyvei 2010-ben és 2011-ben.

Dániel András

Dániel András 1966-ban született író, grafikus, festő, Budapesten él. Gyerekkönyv-szerző, illusztrátorként vált ismertté, első önálló kötete, a Matild és Margaréta 2012-ben jelent meg. Rákövetkező évben jelent meg a népszerű ovis mesekönyvsorozat első kötete, az Egy kupac kufli. Sokoldalú grafikus, aki újságok, magazinok címlapjától kezdve gyerekkönyvekig sok mindenhez készített már illusztrációt. Mindemellett elismert kortárs festő, számos egyéni és csoportos kiállítása volt. Infografika, plakát, könyvborító egyaránt szerepel a repertoárján.Írói munkássága ifjú korára nyúlik vissza, ám a képzőművészet előtérbe kerülésével az háttérbe szorult. 2012-ben jelenik meg első önálló kötete, a Matild és Margaréta a Pagony Kiadónál. Kiváló párbeszédei, különös, vizualitásból eredő ötletei és groteszk játékossága művelt nyelviséggel párosul.Kicsibácsi és Kicsinéni című kötete Szép Magyar Könyv-díjat kapott.

Jodi Picoult

Jodi Lynn Picoult Long Island, Nesconsetben 1966. május 19-én született amerikai író. 2003-ban a New England könyvkereskedő díjat kapta a munkái elismeréseként. Jelenleg könyveinek mintegy 14 millió példánya van nyomtatva világszerte, 34 nyelvre lefordítva. Picoult öt éves korában írta első történetét, melyet "A félreértett homár" címet viselt. Picoult édesanyja és nagymamája egyaránt tanárok voltak, és azt mondja, hogy nagyon fontos befolyásuk volt rá. Közvetlenül a diploma megszerzése után különféle munkákat kipróbált, kezdve a tankönyvek szerkesztésétől a nyolcadik osztályos angol nyelvtanulásig. Picoult Allan Heinberg távozása után a DC Comics sorozat Wonder Woman (3. kötet) írója lett. A tizenkilenc perc, Picoult regénye egy kisvárosban folytatott iskolai lövöldözés következményeiről volt az első könyve, amely a New York Times bestseller listáján 1. helyen debütált.

Esterházy Péter

Galántai és fraknói Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja. Az Esterházy család grófi ágának sarja. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író volt. Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik. Esterházy Pétert többen a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található, és fontos számára a német kultúra is.

Deákné B. Katalin

Pápán születtem, az általános és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szereztem biológia-földrajz szakos tanári diplomát. 27 éves tanári pályafutásom alatt volt lehetőségem napközis nevelőként megismerni a kis iskolakezdők gondjait, láttam, milyen behozhattalan hátrányt jelent, ha a szülők számára a tudás, a tanulás nem fontos. Abból, hogy az iskolánkba állami gondozott gyerekek is jártak, világossá vált számomra, milyen lelki vívódás egy gyermek számára, ha nem kell ott, ahová született. A sok-sok, gyakran keserű és fájdalmas tapasztalat alakította ki bennem egyrész a család fontosságának felismerését, másrészt annak megértését, hogy nagy hibát követ el a szülő, ha nem törekszik arra, hogy gyermeke a magával hozott képességeit kiteljesíthesse. Az, hogy a nevelés minősége és a gyermek jövője milyen szorosan összefügg, mára már nem kétséges a számomra. Az, hogy a kissé hiányos képességeket a célirányos fejlesztés és a szorgalom képes kompenzálni, már az is bizonyított dolog. A tanítással párhozamosan könyvek írásával is foglalkoztam. Az első, és mai napig sikerlistás kiadványom az "Anya, taníts engem!" című könyv, amely születéstől iskolakezdésig kínál a szülőknek fejlesztő programot a gyermekük ismereteinek és részképességeinek fejlesztéséhez. Az iskolai munkám mellett rengeteg tapasztalathoz jutottam gyermekeim nevelése által. Mindkettőjükben igyekeztem kialakítani, hogy azt a problémát, amit nem lehet elkerülni, azt minél átgondoltabban meg kell oldani. S ha mégis hibás döntést hoz az ember, igyekezzen azon, hogy megfelelő értékelés után tovább lépjen. Már csaknem egy évtizede Budapesten élek. Írással, kiadványok szerkesztésével foglalkozom, felkérésre gyermeknevelési témákban előadásokat tartok. Szeretem amit csinálok. Amikor a szülők elmesélik, hogy a könyveim segítségével sok mindenre megtanították a gyerekeiket, boldog vagyok. S azzal, hogy immár nagymamaként végigkísérhetem egy aprócska gyermek fejlődését, úgy érzem, teljes az életem. Azt szeretném, ha még több fiatal szülő megértené, hogy érdemes energiát fektetni a gyermeknevelésbe. Nagyon jó lenne, ha a most születő gyermekek szülei tudnák a gyermeknevelés buktatóit, és az unokám olyan társakkal élhetne majd együtt, akik boldoggá tudják tenni egymás életét. Úgy érzem, ezért a célért még sokat lehet tenni és érdemes dolgozni. Az ovis fejlesztő képzés ötlete abból az igényből jött, hogy látom és tapasztalom, hogy sok kisgyermek iskolához való viszonya már az első hónapokban megpecsételődik. Ennek nem kellene így lennie, hiszen ovis korban még rengeteg idő és legetőség van arra, hogy a gyerekekben kialakuljanak azok a kompetenciák, amelyek a sikeres iskolai teljesítményhez szükségesek.

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg. Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá. 14 éves korában a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték. 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel. 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt: Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola és Tádé, majd rajzfilmek forgatókönyvét Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapókot. Később több könyve: Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család és fordítása Babar is megjelent.