Kiemelt írók a könyvesboltban

Népszerű, több könyvet írt, vagy csak ismert írók, könyv szerzők a könyvesboltunkban.

WRITERS: 44

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők az írásaiból sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját. A Pesti Hírlaphoz került, eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múltán karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt neve jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte. 1882-ben Mikszáth kiküldött tudósítóként követte végig a híres tiszaeszlári vérvád per tárgyalásait, komoly oknyomozói munkát végezve „megkeresett filoszemitát, antiszemitát, dzsentrit, polgárt és parasztot, megpróbált elfogulatlanul tudósítani a perről”, melyért az egyik oldal antiszemitának a másik zsidóvédőnek bélyegezte.

Móra Ferenc

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”. Móra István testvéröccse, Móra László költő nagybátyja. Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden, azonban ez nem az eredeti teljes szöveg volt, hanem cenzúrázott változat, amely több mint 200 változtatást – természetesen nem az író szándékai szerinti változtatást – tartalmazott.

Bártfai Barnabás

Bártfai Barnabás (Dombóvár, 1969. február 24. –) szakkönyvíró. 1986-tól még iskola mellett kezdett el cikkeket írni az akkori Mikroszámítógép Magazin részére, amelynek később a diákrovatát szerkesztette. Első munkahelye 1987-től a Számalk szervizrészlege volt, majd 1988-tól a Számalk Könyvkiadóban számítógépes kiadványszerkesztéssel foglalkozott. 1990-től szellemi szabadfoglalkozásúként kiadványszerkesztésből és számítógépes grafikából élt. 1991-től 1999-ig a Magyar Posta Oktatási Központjában informatikát tanított. Középiskolában, főiskolán, különféle képzéseken és tanfolyamokon is oktatott. 2002-től a BBS-INFO Kiadó ügyvezetője és az informatikai szakkönyvírás meghatározó szereplője. Nevéhez köthető az első magyar szerzőtől származó hétköznapi embereknek szóló számítástechnika könyv, amely 1992-ben jelent meg „Hogyan kezdjem” címmel. Azóta kb. 80 könyve jelent meg, illetve számos könyvben szerkesztőként vagy lektorként működött közre. Könyvei a szakmai sikerlisták élén vannak, köszönhetően közérthető fogalmazásmódjuknak. A „Hogyan használjam” c. könyvét évekig tankönyvként is használták, a 2000-es évek elején pedig tízezrek készültek fel az ECDL vizsgákra a könyveiből. A „Sosem késő” című könyve nagy támasz az idősebb generációnak, mivel kifejezetten azokat a témákat gyűjti össze, amely őket foglalkoztatja, illetve amelyben útmutatóra, tanácsra van szükségük, így hatalmas segítséget jelent azon generációnak, akik nem nőttek be ezeknek az eszközöknek a használatába, de Bártfai Barnabás könyvének, (illetve könyveinek) segítségével ők is bátrabban használhatják már a számítógépet és egyéb modern eszközöket. Regényeit Adam Brown néven is publikálja.

Philip K. Dick

Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Nem tudományos tényekre építette írásainak tematikus alapját, hanem metafizikai alternatívákra. Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanisław Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Műveit legalább 25 nyelvre fordították le. Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye volt az alapja a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadásznak, melyet 1982-ben mutattak be. Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül. A cyberpunk előfutárának tekinthető. Dicknél a cyberpunk olyan témái jelennek már meg egyszerre, mint a társadalom hanyatlása, a mesterséges intelligencia, a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ, és legtöbbször visszatérő témája, a paranoia. Hugo-díjas regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában. Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket jobbára ponyvamagazinokban publikált. Jó néhány nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert. Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.

Horváth Ilona

Minden idők legnépszerűbb magyar szakácskönyvének szerzője Erdélyben, Brassóban született, 1906-ban. Egyszerű, kedves és szerény ember volt, aki ismerte, szeretettel beszélt róla. Nagyszebenben szerzett magyar-történelem szakos tanítói diplomát, melyet Temesváron gazdasági tárgyak oktatására jogosító diplomával egészített ki. Kezdetben Csíksomlyón és Csíkszeredán tanított, majd a második világháború viszontagságos éveit követően búcsút vett a szülőföldtől, és Törökszentmiklóson telepedett le. Előbb a Gazdasági Iskola igazgatója lett (1945-49), majd 1952-től kezdődően 15 éven át töltötte be a Bercsényi Miklós Gimnázium leánykollégiumának igazgatói tisztségét, miközben főzést és háztartási ismereteket oktatott. Ebben az időben írta meg híres Szakácskönyvét, melynek első kiadása 1955-ben jelent meg. Lehetetlen megmondani, hogy eddig hány kiadást ért meg ez a rendkívül közkedvelt könyv, mert az újabb kötetekben a kiadók már nem jelölték a kiadások számát. Annyi bizonyos, hogy Horváth Ilona Szakácskönyve 1984-ben már a tizenharmadik kiadásnál tartott, s alig volt magyar háztartás, ahol ne lett volna megtalálható legalább egy példánya. Ilonka 1969-ben, 63 évesen halt meg.

Nógrádi Gábor

Nógrádi Gábor (Nyíregyháza, 1947. június 22. –) magyar költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író. Ötéves volt, amikor édesanyja megtanította írni, olvasni. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. Érettségi után Budapestre került, s néhány évig technikusként, majd könyvügynökként dolgozott. 1976–1989 között az Új Tükör munkatársa, 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 1998-ban a Tanárnő folyóirat főszerkesztője. 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét. 2013-ban a könyvhét nyitónapján adták át az IBBY Év Gyermekkönyve 2012 díjait. Nógrádi Gábor több évtizedes írói munkássága elismeréséül életműdíjat vehetett át.

Krúdy Gyula

Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Gyakrabban használt álnevei: Ábrándi, Alföldi remete, Balatoni remete, Fráter Julius, Gyula bácsi, Jó barát, Kuruc levente, Mélacsai, Mézes­kalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási, Régi ablakok alatt sétáló, Rezeda úr, Rezeda Marcell, Szigeti harkály, Szigeti remete, Szigeti sétáló, Szindbád, Templárius, Török Gedeon. A nemesi származású szécsénykovácsi Krúdy család sarja. Apja, Krúdy Gyula (1850-1900) dzsentri, jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel, anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású volt. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. 1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozik. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

Lee Child

James Dover Grant („Jim” Grant), írói álnevén Lee Child, (Coventry, 1954. október 29. –) angol író, New York-i feleségével New York államban él 1998 óta. Első regénye (angol címe: Killing Floor, magyarul Elvarázsolt dollárok címmel jelent meg), megnyerte az Anthony-díjat és a Barry-díjat a „Legjobb első regény” kategóriában. Lee Child minden regénye egy egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi, aki szerte az Egyesült Államokban vándorol. Coventryben született, azonban négyéves korában szüleivel és három másik testvérével Handsworth Woodba, Birminghambe költöztek a gyerekek jobb taníttatása érdekében. A birminghami King Edward's School-ba járt. Apja köztisztviselő volt, öccse Andrew Grant, aki szintén író. Munkássága elején olyanok voltak hatással írásaira, mint Alistair Maclean, Enid Blyton és W.E. Johns. 1974-ben, 20 éves korában, (míg Grant a Sheffield-i jogi Egyetemre járt) kezdett el egy színházban különböző háttérmunkákat végezni, azonban nem volt szándéka jogi pályára lépni. Az egyetem elvégzése után egy kereskedelmi televíziónál helyezkedett el.

Benkő László

Benkő László (Szombathely, 1952. március 13.), magyar író. A Magyar Írószövetség és a Történelmiregény-írók Társaságának (TRT) tagja. Történelmi regények és neves személyiségekről szóló életregények mellett több lektűr szerzője. Eddig negyvenegy munkája jelent meg. Szombathelyen érettségizett 1970-ben, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola orosz-latin szakos osztályában, majd 1975-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakán szerzett másoddiplomát, 1986-ban. 2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (honfoglalás, kalandozások kora, tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat két eddigi kötetének. Megjelent modern kori bűnügyi kalandregénye, érzelmes kutyatörténete, valamint két legújabb kori mű, amelyek a második világháborúban olasz hadszíntéren, illetve a rendszerváltás időszakában, német és orosz területeken játszódnak. A fentiek mellett írói álnéven húsz lektűr szerzője, amelyek első kiadásban a Florence-regénysorozatban jelentek meg.

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc apja. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik. 1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Liane Schneider

Liane Schneider (1957) egy német gyermekkönyvszerző. A sikeres Bori könyvsorozat szerzője. A kémia és a művészet tanulmányait követően Schneider tanárként dolgozott. Amikor lánya, Cornelia 1990-ben kezdte az óvodát, Liane Schneider megírta az első történetét, és elküldte a kéziratot Carlsen Verlagnek. Schneider alírását követően megjelentették a történeteket, az illusztrációkat Eva Wenzel-Bürger és Annette Steinhauer készíette. A nagy sikert követően megjelentek kötött képeskönyvek is. Időközben 60 könyvet jelentettek meg Németországban, és Liane Schneider évente újabb négy könyvet ír. Összesen több mint 25 millió könyvet adtak már el könyveiből, és a Conni sorozatot 30 másik országban adták ki, köztük Franciaországban ( Conniaz úgynevezett Lola ), Spanyolország ( Berta ), Lengyelország ( Zuzia ) és Törökország ( Elif ). A német kultúra közvetítéséhez a Conni-könyveket az amerikai egyetemeken és Németországban használják a menekültek beilleszkedésére is.

Urbánszki László

Urbánszki László (Alberttelep, 1954. augusztus 7. –) magyar faműves, író. 1954-ben született Alberttelepen egy bányászcsalád második gyermekeként. Kazincbarcikán a Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett. Sokat köszön irodalomtanárának (és osztályfőnökének) Hunyady Józsefnének, akinek jókora része volt abban, hogy Urbánszki László olvasásszeretete irodalomírássá nemesedett. Tíz évet hajózott a Dunán, közben hajózó üzemmérnöki diplomát szerzett. 1985-től vállalkozó (batikoló, faműves, író). Kisiskolás korától olvasott szenvedélyesen, de az írással csak 2008-tól kezdett el komolyabban foglalkozni a Karcolat Műhelyben, akkor még De Profundis Clamavi írói néven.