Kiemelt írók a könyvesboltban

Népszerű, több könyvet írt, vagy csak ismert írók, könyv szerzők a könyvesboltunkban.

WRITERS: 44

Isaac Asimov

Isaac Asimov Iszaak Judovics Ozimov néven született 1920. január 2. – New Yorkban, meghalt 1992. április 6.-án, orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008). A bejegyzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Asimov

Leslie L. Lawrence

Lőrinc L. László, született Szilvásszentmártonban 1939. június 15.-én, orientalista, író, műfordító. Írói álnevei: Leslie L. Lawrence, illetve Frank Cockney. Magyarország legsikeresebb kortárs írója az eladott példányszámok alapján. Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették. Ezeket a Lőrincz L. László néven megjelentetett műveket Galaktika-díjjal és Arany Meteor-díjjal jutalmazták. Leslie L. Lawrence írói álnéven kiadott első munkája, a Sindzse szeme hozta meg számára az országos népszerűséget. E néven publikált, többségében keleti tárgyú kalandregényeiben ötvöződik a biztonsággal kezelt tudományos ismeretek és a kutatások során felhalmozott tapasztalatok ismeretterjesztő szándéka, valamint a fordulatos, izgalmas, kalandos cselekmény. E kettősség – a tudományos háttér és az élvezetes olvasmányosság – adja e művek igazi értékét. A bejeygzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C5%91rincz_L._L%C3%A1szl%C3%B3

J. K. Rowling

Joanne Kathleen Rowling - J. K. Rowling született Chipping Sodbury, Anglia, 1965. július 31.-én, angol írónő, a Harry Potter-sorozat írója. Írói álneve: Robert Galbraith. 1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de nem tud róla, és varázslóiskolába fog járni. Az egész történet kristálytisztán megszületett a fejében. Mikor négy órával később leszállt a vonatról a King’s Cross pályaudvaron, már több karaktert és helyszínt is kitalált. A történeten az ebédidejében dolgozott, pubokban és kávéházakban. Közben rövid történeteket és két máig kiadatlan felnőtteknek szóló novellát is írt, de ideje nagy részében a Harry Potter-történetekkel foglalkozott. Rowling lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Nehéz helyzetében a Skót Művészeti Tanácstól kért támogatást, amit meg is kapott, mikor a könyvét befejezte. Ezután nekilátott kiadót keresni, de sorban utasították el, a többség arra hivatkozott, hogy a könyv cselekménye miatt nem illik az ifjúsági irodalom sorába, ráadásul a megszövegezést és a cselekményszálat is túlzottan bonyolultnak találták. A könyv 1997 júniusában jelent meg Angliában. Az írónő sokáig azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni. Tévedett: 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year és a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9–11 díjakat. Néhány hónappal később a Bologna Children's Book Vásáron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat . Az írónő ekkor felmondta tanári állását, hogy minden idejét a Harry Potter-sorozat írásának szentelhesse. Az USA-ban a könyv 1998 szeptemberében jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone címen. A bejegyzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Joanne_Kathleen_Rowling

Agatha Christie

Agatha Christie, született Torquay, 1890. szeptember 15én, meghalt Wallingford, 1976. január 12.-én angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára inkább mintegy 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai miatt emlékezetes. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták ki a harmadik legnagyobb példányszámban az egész világon. Színpadi darabja, a The Mousetrap (Egérfogó) tartja az első előadást követően a leghosszabb időn át játszott előadás rekordját: elsőként 1952-ben mutatták be az Ambassadors Theatre-ben Londonban, és még ma is (2017) játsszák.

Stephen King

Stephen Edwin King (Richard Bachman néven is publikál) (Portland, Maine, 1947. szeptember 21. –) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett popkultúra első számú írójaként szoktak emlegetni. Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte, a legtöbb művét több-kevesebb sikerrel meg is filmesítették.

Bartos Erika

Bartos Erika (Budapest, 1974. február 7.–) magyar író, építészmérnök. Többek között a Bogyó és Babóca, valamint Anna, Peti és Gergő könyvsorozatok írója. Meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít, nevéhez sok gyermekkönyv fűződik, történeteit maga illusztrálja. Verseit több zenekar is megzenésítette. Bogyó és Babóca sorozatából rajzfilm is készült, mely a rendszerváltás óta az első magyar animációs mesesorozat. Pályája kezdetétől fogva aktívan foglalkozik speciális szükségletű, vagy súlyos betegségben szenvedő gyermekekkel. Művei több nyelven megjelentek, meséinek egy része Braille nyomtatásban és jelnyelven is elérhető.

Nemere István

Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) író, műfordító. Rendkívül termékeny író, 2018-ig több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven (ez átlagban évi több mint 18 könyvet jelent), mely magyar rekordnak számít. Műveinek eladási példányszámai megközelítik a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás. Megrögzött optimista és kerüli a politikát.

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo(wd), Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt (ezeket nem publikálta), majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága[3] a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához, Latabár Kálmánhoz is.

Nora Roberts

Nora Roberts (eredeti nevén: Eleanor Marie Robertson) (Silver Spring, Maryland, 1950. október 10. –) amerikai írónő. Négy bátyja van, és ezért jól ismeri a férfiakat. Valósághűen tudja ábrázolni jellemvonásaikat, gondolkodásmódjukat. Katolikus iskolába járt, majd fiatalon, 1968-ban hozzáment Ronald Aufem-Brinke-hez, és a Maryland állambeli Keedysville-be költözött, ahol jogi titkárnőként dolgozott. Második férje, Bruce Wilder, akit akkor ismert meg, amikor megbízta őt egy könyvespolc megépítésével. 1985 júliusában házasodtak össze. Első házasságából két gyermek született, mindkettő fiú, második házasságából pedig három.

Szabó Magda

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

Berg Judit

Berg Judit (Budapest, 1974. január 28. –) József Attila-díjas író. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát és drámatanári végzettséget. Közben egykori általános iskolája színházszakkörének írt darabokat, részt vett a rendezésben, vándortáborba kísérte a gyerekeket, angolt tanított. Az egyetem utolsó évétől az angoltanítás mellett nyelvi lektorként és fordítóként működött. Közben megszületett legnagyobb lánya, Lilla. Az első meséket neki találta ki. Amikor újra dolgozni kezdett, újságírónak állt: főleg kultúrával kapcsolatos cikkeket, interjúkat, riportokat készített. Később még három gyermeke született: Bori, Dalma és Vilmos. Ők ihletik meséit. Több mint húsz könyve jelent meg magyarul, egy németül és a Rumini első kötete szerb és orosz nyelven.

Wass Albert

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő. A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,[1] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” diplomatának álcázott Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba washingtoni nagykövetségük és clevelandi konzulátusuk mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.

J.R.R. Tolkien

J. R. R. Tolkien, teljes nevén John Ronald Reuel Tolkien (Bloemfontein, Oranje Szabadállam, 1892. január 3. – Bournemouth, Anglia, 1973. szeptember 2.) angol író, filológus, egyetemi professzor, festő, az egyetemes irodalomtörténet egyik legolvasottabb, egyik legelismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja. A tudományos életen kívül leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit (Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartoznak A sonkádi Egyed gazda, A woottoni kovácsmester, a Bombadil Toma kalandjai, valamint a Kóborló és a varázsló című, prózai vagy verses mesék, utóbbi történeteket főként gyermekeinek írta. Ezeken túl számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintafiak”) irodalmi vitakörhöz tartozott és közeli barátságban állt C. S. Lewis-szal, a Narnia krónikái szerzőjével. Életművét halála után legkisebb fia, Christopher Tolkien gondozta, aki apja hagyatékát szerkesztve számos könyvet adott ki 2020-ban bekövetkezett haláláig.

Benedek Elek

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal, majd újságíró lett. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Márai Sándor

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben. Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Janikovszky Éva

Janikovszky Éva (született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő. Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett. Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.