Könyvesbolt

Szerző: Iancu Laura

Iancu Laura a harmincas költőnemzedék különleges színfoltja. Szóban forgó kötete nem is más, mint egyetlen nagy önátadás és önmegmérettetés a Teremtő színe előtt, szinte észrevétlenül kibontakoztatva egy afféle liturgikus költészetet: verseire a vallásos, istenkereső megszólalás jellemző. Az a benyomásunk, hogy a szövegössze

Szerző: Kelemen Erzsébet

Kelemen Erzsébet(Edelény, 1964)Debrecenben élő író, költő, drámaíró,vizuális művész, irodalomtörténész,szaktanácsadó ésminősített kutatótanár. Doktori(PhD) fokozatot 2011-ben szerzett.2016-ban Magyar Ezüst Érdemkeresztkitüntetésben részesült. Vigaszt

Szerző: Gömöri György

Gömöri György(Budapest, 1934)költÅ‘, irodalomtörténész,műfordító, egyetemi tanár. a költÅ‘ az álmok médiumaa jövÅ‘ antennája a hihetetlendolgok hívÅ‘ várományosaaki hajnalban arra ébred:elzsibbadt a karjade a fejében szavak álltak Ã

Szerző: Varga Melinda

véremen átdübörögtél, véreden átdübörögtemlankad a vágyam, mely még az előbb lobogott.varrok neked egy óriáslepedőtszeretkezésekből és napmeleg reggelekből,hallgatag vízpartot hosszú sétákkal hímzek a közepére,élénk fonállal horgolom rá ujjaim mintájáthátadon, karod ívén és vállaidon –hullócsillagok buknak alá a tób

Szerző: Deák Mária

Szerző: Tomaji Attila

Tomaji Attila új kötetében tovább érlelődik az az elégikus tónusú nemes költőiség, amely a hagyományhoz sok szállal kötődve is független szólam a magyar költészet jelenében. Szembe úszik az árral: nem irónia, hanem áhítat, nem szikár próza, hanem énekbeszéd alakítja a verseket, amelyek nagy része a halál árnyékában szület

Szerző: Terék Anna

Az öt ciklusra tagolt kötet verseiből tragikus női sorsok bontakoznak ki, haldokló, tetszhalott, élőhalott nők szólalnak meg, a sírástól szaggatottá váló lélegzetvétel rapszodikusságával. Megnyomorított lelkű nők mozaikszerűen összeálló és egymásba játszó monológjai ezek a versek. Lett légyen szó patriarchális környezetről

Szerző: Jagos István Róbert

Szerző: Kovács József Hontalan

A versek nem mennek ki a divatból. A versolvasás olyan, mint válogatni egy végtelen nagy ruhatárban. Lesz köztük olyan darab, ami eleinte úgy lötyög rajtad, mint apád harmincéves bőrkabátja, aztán szépen belenősz. Lesz olyan, ami egyáltalán nem tetszik, és nem is fog soha. Aztán jön a szerelemvers első látásra, majd a nagy, örök ki

Szerző: Lugosi Péter

A szerző önmagáról illetve a kötetről így vall:1946-ban születtem Budapesten. 1965-ben érettségiztem Esztergomban, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szereztem diplomát 1972-ben. 1979-ben doktoráltam. A BME Szerves Kémia Tanszékén és a Chinoin Gyógyszergyárban dolgoztam k

„Petőfi a hős, Petőfi a vátesz, Petőfi a nemzeti ikon” – Pion István lelépteti a költőt a piedesztálról, s versválogatása épp azt mutatja meg a fiataloknak, ami közös bennük. De megmutatja azt az utat is, amin a korabeli lázadó kamasz a szabadság leginkább elkötelezett, s azért áldozatra is kész hívévé válik. Emberi lépték

Szerző: Báger Gusztáv

Báger Gusztáv új kötetének versei is az eleven életbe bocsátják gyökereiket. Nem naplószerűen sorjázó, de kétszeresen is korhoz kötött, egyszersmind egyetemes gondolatokkal teli írások ezek.

Szerző: Csák Gyöngyi

"Világítsak – kérlelsz,felgyújtott erdőropogjon ereimben:vérezze fel talpamnyomkereső ösztön…Hol van a negyed századdal ezelőtti Anonyma, aki vékony kötetkéjével szerényen óvakodott ki az akkori líra gazos, de azért áttekinthető tisztására? Komoly költővé vált az elmúlt évek során, a szerelem avatott dalnokává, az érett ass

Szerző: Csepcsányi Éva

"Nem tudom, ez a lány honnan jött. Pontosan. Annyira nem idevalósi. Lehet, hogy rosszul olvasom, fennakadok már az első vers utolsó során. „hogy vannak odaát”. Hogy erről akar írni. Nekem ez nagyon bejön. Nem tudom, arra gondol-e, hogy az odaát létezőkre kérdez rá, vagy az állapotukra, kedvesen. Ismerem ennek a lénynek az írásait egy id

Szerző: Kállay Kotász Zoltán

"A csőd szó jelentései: „Elvont törzse a csődít, csődül igéknek és származékaiknak, melyek bizonyos emberi vagy állati sokaságnak egybegyűjtésére, illetőleg öszvegyülésére vonatkoznak és pedig sürgetés, nógatás, űzés, hajtás által.” (Magyar nyelv szótára, 1862) „Csőd alatt azon jogviszonyt értjük, mely beáll, amidőn a