Tandori Dezső : Az oceánban
Tandori Dezsőt a magyar irodalom Kopernikuszának nevezi egyik kritikájában Tőzsér Árpád (utalva előtte Wittgensteinre, a XX. századi filozófia Kopernikuszára). Mintha a szerző valamiféle parancsnak engedelmeskedve döntött volna úgy, sorba veszi a világ dolgait, kitartóan, kicsiket és nagyokat, nem rangsorol közöttük, nem választ ki magának magasztos témákat (legfeljebb csak kedvesebbeket, mint a verebek vagy a lovak), nála egy piros műanyag pohár, kavics a járdán vagy Proust időfolyama egyazon mércével méretik, hisz minden egyformán része az időnek, s múlik vele, vagy éppenséggel az idő tűnik el mellőle. Tandori Dezső kötelességének érzi, hogy mindezen dolgoknak megtalálja a helyét a maga naprendszerében, mint Kopernikusz a sajátjáéban, hogy aztán ott keringhessenek a versek soraiban, a maguk egyensúly-univerzumában…
Hasonló könyvek
A rossz reménység foka
Szerző: Tandori Dezső
Tandori mindig mindent újrakezd. Nekikezd minek, kinek? Tandori mindig mindent utoljára mond, mást sem tesz, mint az értelmes lezárás beépített ütemére figyelmez, a látható leszállás
A rossz reménység foka
Szerző: Tandori Dezső
Tandori mindig mindent újrakezd. Nekikezd minek, kinek? Tandori mindig mindent utoljára mond, mást sem tesz, mint az értelmes lezárás beépített ütemére figyelmez, a látható leszállás
Az éj felé
Szerző: Tandori Dezső
A kötet négy ciklusa (Te sohase-jövő; Így látlak mindig én Kérlek kiáltozván; Te a halálé vagy;) nem elsősorban szervesen egymás mellé illeszkedő verseket foglal keretbe, inkább a cik
Főmű
Szerző: Tandori Dezső
De egyszer ott felejtesz...jutott eszembe egy falnál,az Eiffel közelében,miért?És felírni ezt!Miért kellett?Hideg volt,Szpéró halott,egy éjszaka ott felejtette őt az álom,...