Tandori Dezső : A rossz reménység foka
Tandori mindig mindent újrakezd. Nekikezd minek, kinek? Tandori mindig mindent utoljára mond, mást sem tesz, mint az értelmes lezárás beépített ütemére figyelmez, a látható leszállás pillanatát jósolja, várja. Tandori sohasem kezd semmit elölről, szövegei mögött mindenkor a megörökített, feljegyzett időnek irdatlan tömege, tapasztalása sorakozik és őrzi az emlékezés fontos zálogát.Tandori verse sohasem ér véget: nemcsak tud arról a teljesíthetetlen időkihívásról, amiről beszél, de éli is azt, igézetében halad, kételyein törik el. Igen, Tandori új könyve ezek szerint megint újraindul, csak hogy a szakaszos végetérés megállójáig, patt-helyzetéig jusson. És nem, Tandori ezúttal sem remél új fordulatot, de folytatja a létével egy-hosszú eredettelen menetelést. Utolsó szó nem hangzik, csak utolsó szavak. Készül, és el nem készül a valamikori végtárgy, melynek szüntelen közelsége mind mélyebb ismerősséggel, a soha-viszontlátás rossz reményével bíztat.Merthogy volt itt egyszer valami, ami m
Hasonló könyvek
A rossz reménység foka
Szerző: Tandori Dezső
Tandori mindig mindent újrakezd. Nekikezd minek, kinek? Tandori mindig mindent utoljára mond, mást sem tesz, mint az értelmes lezárás beépített ütemére figyelmez, a látható leszállás
Az éj felé
Szerző: Tandori Dezső
A kötet négy ciklusa (Te sohase-jövő; Így látlak mindig én Kérlek kiáltozván; Te a halálé vagy;) nem elsősorban szervesen egymás mellé illeszkedő verseket foglal keretbe, inkább a cik
Az oceánban
Szerző: Tandori Dezső
Tandori Dezsőt a magyar irodalom Kopernikuszának nevezi egyik kritikájában Tőzsér Árpád (utalva előtte Wittgensteinre, a XX. századi filozófia Kopernikuszára). Mintha a szerző valamiféle ..
Főmű
Szerző: Tandori Dezső
De egyszer ott felejtesz...jutott eszembe egy falnál,az Eiffel közelében,miért?És felírni ezt!Miért kellett?Hideg volt,Szpéró halott,egy éjszaka ott felejtette őt az álom,...