Könyvesbolt

Szerző: Janikovszky Éva

Én egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy

Szerző: Janikovszky Éva

Ha nálunk festés van, akkor apukám is mezítláb mászkál, és anyukám is négykézláb csúszkál a padlón, és ha véletlenül fellököm a vizesvödröt, akkor nem kiabálnak, hogy mit csináltál már megint, hanem azt mondják a Borinak, hogy látod, az öcséd legalább igyekszik segíteni. Nehezen ismeri ki magát az ember az élet dolgaiban, ha ..

Szerző: Janikovszky Éva

Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni. Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont

Szerző: Janikovszky Éva

Abban az ódon házban, ahol recsegő falépcső vezet az emeletre, és a lépcsőforduló színes üvegablaka alatt oroszlános pad áll, a betoppanó vendég óhatatlanul titkok után szimatol. Különösen, ha az illető vendég Misu, aki amúgy is gyűjti a titkokat. Csuda dolgok történnek a régi házban, és a titkok között nagy szerepe van százhu

Szerző: Janikovszky Éva

Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat

Szerző: Janikovszky Éva

Az ikertestvérek mindig nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt mindenki tudja, aki látott már ikertestvéreket.A dakszlikutyák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt is tudja mindenki,a ki látott már dakszlikutyákat.És a dakszliikrek? A dakszliikrek annyira hasonlítanak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzeltek el, mert a másik úgyis pon

Szerző: Janikovszky Éva

Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.` Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy `semmiszerű` választ ad, pedig

Szerző: Janikovszky Éva

Én azt szeretném, ha mindenki örülne: anyukám is, apukám is, nagymamám is, nagypapám is, Micike is, a kistestvérem, meg én is. De sajnos nem örül mindenki mindig. Még én se.

Szerző: Janikovszky Éva

Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen - , hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy. Ennek a kötetnek az írásai nem eg

Szerző: Janikovszky Éva

Palócz Vera szegedi gimnazista életre-halálra beleszeret a Peer Gyntöt játszó Iharosba, még halálosabban Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester. Mi történt azután, hogy a szerelmesek egymásra találtak? Tizenegy évvel a regény megírása után erre is választ adott az írónő, f

Szerző: Janikovszky Éva

Az én nevemről a kedves olvasónak - ha egyáltalán valami - hát a gyerekkönyvek jutnak az eszébe. Kinek az, amit írtam, kinek az amit ugyan nem én írtam, de nagyon tetszett neki.Előfordult gyakran, hogy aranyos gyerekverseimhez gratuláltak, sőt az is, hogy remek rajzaimat dicsérték. (Ez utóbbit továbbítottam Réber Lászlónak.)De hogy mind

Szerző: Janikovszky Éva

Én egészen másmilyen felnott volnék, és annyi mindennek örülnék. Eloször is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnott volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyus kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy táb

Szerző: Janikovszky Éva

Zoli tizedik születésnapjára készül. A családban mindig nagymama süti meg az ünnepeltet köszöntő éljen-tortát, idén azonban Hévízre kell utaznia. A szülők úgy döntenek, inkább elhalasztják az ünnepséget. Zoli születésnapja mégis izgalmasan alakul, sok félreértéssel, tortával és szeretettel.Janikovszky Éva írása 1967-ben jel

Szerző: Janikovszky Éva

n diesem Buch von Éva Janikovszky ist der Protagonist ein Teenager, der vor dem Spiegel steht und mit dem Bild ganz unzufrieden ist. Sein Hals ist hoch geschossen, sein Kopf ist geschrumpft, seine Haare sind wie Spinnenweben, sein Mund ist schief. Zu allem Überfluss wird er ständig angepflaumt: „Was schaust du mich jetzt so blöd an? Grins nicht so däml

Szerző: Janikovszky Éva

The best thing ever is to have a big, clever brother who can explain everything. Even the complicated relations among the members of a large family. And of course a drawer full of photos can help a lot…"While I was still small, I didn’t understandthat one of my grandmas was my daddy’s mummyand the other grandma was my mummy’s mummy.While I was still smal

Szerző: Janikovszky Éva

Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok. Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat ..