Szántó T. Gábor : 1945 és más történetek
"Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza.Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket?Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel?Mi lehet a végzete a paraszti s
Hasonló könyvek
A szabadulás íze
Szerző: Szántó T. Gábor
Megannyi konfliktus jellemzi Szántó T. Gábor, költő, író, szerkesztő most megjelent új verseskötetét: nyelv és tudat, a civilizáció és az ösztönök viaskodása, a huszadik századi tr
Európa szimfónia
Szerző: Szántó T. Gábor
Az Európa szimfónia az erdélyi románmagyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átíve
Keleti pályaudvar, végállomás
Szerző: Szántó T. Gábor
Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól.Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Fried
1945 és más történetek
Szerző: Szántó T. Gábor
"Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért
Kafka macskái
Szerző: Szántó T. Gábor
"Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találk