Czigány Zoltán : Csoda és kósza, mint órásmesterek

ID: 000090189
Értékelés:

0 / 5

ISBN: 9632291954
Megjelenés éve: 0
Állapot: Új könyv
Ezt a terméket jelenleg nem lehet rendelni. Rendelési szándékát emailben jelezheti.
CART: Amennyiben nem találja a keresett könyvet az oldal alján található email címre küldje el a könyv címét, szerzőjét, esetleg a megjelenés évét, mi válaszban megküldjük árajánlatunkat, milyen áron, időn belül tudjuk a könyvet küldeni.

Hasonló könyvek

8/9789638435255.jpg

Az utolsó fiamnak

Szerző: Czigány Zoltán

nopic.jpg4/9789634103189.jpg

Csoda és kósza legrégebbi kalandjai

Szerző: Czigány Zoltán

Itt a harmadik kötet, amelyben megint megdobogtathatja az olvasók szívét Csoda és Kósza nyolc patájának hangja. A legújabb, mégis a leg­régebbi történeteket tartalmazza: a két ló megis

4/9789634102120.jpg

Csoda és kósza körül a föld

Szerző: Czigány Zoltán

A ló mindig hálás. Hálás lény és hálás téma. Czigány Zoltán – maga is nagy lovas és lóbarát – egy nagy múltú irodalmi hagyomány nyomába indította mesekönyvének hőseit, Csodát ..

4/9789634106289.jpg

Csoda és kósza

Szerző: Czigány Zoltán

... ez a könyv nem jött volna létre, ha nincs a lányom,akinek elkezdtem mesélni Csodalóról és Kószálóról, aGödöllő melletti tanyán élő lovakról, akik közül Kósza,csupa jó szánd

5/9786155079658.jpg

Az utolsó mondat

Szerző: Czigány Zoltán

2011-ben, a negyvenes évei közepén elhunyt Czigány Zoltán író, rendező kötete nyolc korábbi könyvéből készült válogatás: novellák, lírai fogantatású prózák, mesék, és ezekhez

8/9789638435255.jpg

Az utolsó fiamnak

Szerző: Czigány Zoltán

nopic.jpg5/9789635870318.jpg

Csoda és kósza

Szerző: Czigány Zoltán

... ez a könyv nem jött volna létre, ha nincs a lányom,akinek elkezdtem mesélni Csodalóról és Kószálóról, aGödöllő melletti tanyán élő lovakról, akik közül Kósza,csupa jó szánd

nopic.jpg4/9639114440.jpg

Posta dukába

Szerző: Czigány Zoltán

Czigány Zoltán író, rendezo 1965-ben született Zebegényben.E kötete két részbol áll: a Posta Dukába válasz Simonffy András leveleire (részben fölidézve a nemrég elhunyt író legérde