Könyvesbolt

Payer Imre immár két évtizedes irodalmi pályáján költőként, kritikusként és egyetemi oktatóként is sokat tett a kortárs magyar irodalom önmegértésért. Az eddigi három kötetében olvasható lírájának nyelv-poétikai teherbírása stabil, költői teljesítménye a kísérletezések ellenére is egyenletes, verseinek epikus alapmozzanati és az ebben is látszódó nyers irónia pedig kitüntetett figyelmet érdemel. Ugyancsak elismerést ér a klasszikus műveltséganyaggal vagy még inkább a műveltséggel mint toposszal való játék Payer verseinek többsége ugyanis egy-egy konkrét előszövegre, vagy egy-egy tradicionális strófaszerkezetre utal vissza, de olyan mennyiségben és olyan ötletesen, hogy kevés is mindezt pusztán a hagyományhoz való viszony egyéni alakításának nevezni. A torzult idézetek, a metaforikus vagy a hangzásra építő, asszociációs retorikai technika végső soron a megszólalás lehetőségére kérdez rá. Erre utalnak a lírai monológként is felfogható szerepversek és a nyelvileg erőteljesen neologizáló